Gál Ferenc Főiskola

Abstract The immediate post-Holocaust period, especially the restart of children’s lives, remains an understudied part of Hungarian Holocaust history. Our article presents the Zionist children’s homes in post-war Szeged. Like most European Jewish cities, Szeged lost much of its Jewish population during the Holocaust. Szeged was the main deportation hub for villages and towns in the area. In June 1944, about 8,600 Jews were deported from Szeged over three days. The first train went to Auschwitz; most were murdered. The second train split between Auschwitz and the Strasshof labor camp. The third train went to Strasshof, where most survived. Thus, Szeged’s Jews, including children and the elderly, had an unusually high survival rate. This survival rate may help explain why five Zionist organizations in the city opened orphanages after the war. Residents included children from distant regions, locals, orphans, half-orphans, and even those from intact families. This variety reflects the many stories of Hungary’s “children of the Holocaust.” Both the makeup of these groups and their educational methods and aims were unusual. In this article, we present the distinctive features of these institutions, often referred to as orphanages. We use archival materials and testimonies to show their work.

Numerous studies have found that parents underestimate the overweight and obese weight status of their children, which may lead to future health risks. The purpose of the paper was to examine how parents in Serbia perceive their children's weight status. A nationally representative sample of 6-9-year-old children (n = 2700) was evaluated as part of the World Health Organization's (WHO) European Childhood Obesity Surveillance Initiative (COSI). The children's body mass index (BMI) was categorized as BMI-for-age Z-scores based on the 2007 WHO-recommended growth references. The family questionnaires, which were filled in by parents or caregivers, contained, among others, questions seeking to identify the adults' perceptions of their children's weight status. The weight distribution of the participant children was the following: 2% of the children were in the category of 'thinness', 20.6% were in 'overweight' and 14,7% were in the category 'obese'. A total of 83.2% of the parents accurately perceived their child's healthy weight (normal weight), however, 71% of the parents underestimated the overweight status of their children and 91,2% of the parents failed to acknowledge the obese status of their child according to the WHO definition. Childhood obesity should be continuously monitored; existing health promotion interventions should be more strictly controlled. This study found that parents need more health-related education in the future, with close cooperation of schools and stakeholders in raising healthier generations.

PurposeThe aim of this study is to explore the level of physical activity, sitting time, and body mass index and their associates with sociodemographic variables in the Southern Great Plain of Hungary.Methods3665 participants (1349 men; 2316 women) participated in our study. Their average age was 45.08 (SD = 15.68). Physical activity and sitting time were measuring the short form of the International Physical Activity Questionnaire (IPAQ-SF). The participants were also asked about their sociodemographic (e.g., residence, income, etc.) and body mass index.ResultsOur result showed that men had higher total, vigorous, and moderate physical activity levels. Younger adults (18–29) had higher total, vigorous and moderate activity than older adults (65+). Residents of large cities and graduates showed higher levels of physical activity. Higher activity was not linked to higher income, while moderate activity was slightly associated with lower income. Normal BMI was associated with the engaging in high levels of physical activity. Sitting time was higher among young adults, village residents, university graduates, those with moderate incomes, normal BMI, and lower physical activity levels.ConclusionOur study demonstrated the impact of sociodemographics on physical activity, BMI, and sitting time. The findings were consistent with other Hungarian samples, suggesting that the Southern Great Plain aligns with the national average.

Recent studies suggest that increased digital technology usage could be a factor in the rising occurrence and severity of headache episodes. The purpose of this cross-sectional study was to determine whether the severity of primary headaches (migraine and tension-type headache) is associated with problematic internet use taking many covariates into account. We conducted an online cross-sectional survey using a quantitative, descriptive questionnaire, targeting university students enrolled in correspondence courses, aged 18 to 65. The survey included socio-demographic parameters, risk factors, concomitant diseases, medical history of headaches, and details of online activities. Psychometric measurements contained the Problematic Internet Use Questionnaire, the 9-item short version of the Beck Depression Inventory (BDI-SF), and the Athens Insomnia Questionnaire. A total of 550 responders (n = 480 female; n = 70 male) completed the online questionnaire package. Among the participants, 202 individuals (36.7%) reported experiencing headaches, 74 had migraines and 119 had tension-type headache. Internet addiction was detected in 46 (8.4%) participants. Multivariate analysis of variance (MANOVA) showed that significant risk factors of all primary headaches severity included being <30 years (p = 0.044, OR = 3.439), not having children (p = 0.014, OR = 2.493), being married (p = 0.035, OR = 2.528), spending more than 4 h per day on the internet (p = 0.021, OR = 1.088), experiencing mood disturbances (p = 0.033, OR = 1.345) and the presence of insomnia (p = 0.048, OR = 1.667). Furthermore, a slight positive correlation was identified between the amount of time individuals spent on the Internet and the severity of headaches (r = 0.138, r2 = 0.019, ß = 1.068, p = 0.049). Patients with migraine or tension-type headache showed different predecessors, internet use was only associated with the severity of tension-type headache (night-time internet use, OR = 3.075, p = 0.043, and internet addiction, OR = 1.221, p = 0.003). This research marks one of the initial epidemiological investigations in Hungary concentrating on the possible adverse impact of online activities on the severity of headache. Although our study could find slight correlation between the role of online activities and internet addiction on the severity of primary headaches, the topic merits further investigation.

Lehetetlen túlbecsülni a megalapozott döntéshozatal jelentőségét napjaink gyorsan változó vállalati világában. A korszerű technológiák, például a mesterséges intelligencia (AI), a szakértői rendszerek és a döntéstámogató rendszerek (DSS) beépítése jelentősen megváltoztatta az üzleti műveleteket. A DSS rendszerek elengedhetetlenek, mert adatmodellezést és elemzést használnak, hogy hasznos információkkal látják el a menedzsmentet az alapos döntéshozatalhoz. A szakértői rendszerek számos tudományterületen értékes kiegészítésként szolgálnak az emberi készségekhez, speciális ismeretekkel és segítséggel. A vállalatirányítás forradalmát, különösen a stratégiai tervezés területén, a mesterséges intelligencia fejlesztése indította el. Az AI-technológiák lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy előre jelezzék a fogyasztói mintákat, gyorsan reagáljanak a változó körülményekre, és megragadják az új lehetőségeket. A kutatásom szekunder adatelemzésen alapszik és kettő hipotézist vizsgál a témához kapcsolódó nemzetközi szerzők publikációi alapján. Az első, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt döntéstámogató rendszerek vállalatirányítási környezetben történő alkalmazása elősegíti a szervezeti döntéshozatali folyamatokat azáltal, hogy megalapozottabb döntéseket és mélyebb betekintést tesz lehetővé. A második feltett hipotézis, hogy a mesterséges intelligencia beépítése a stratégiai tervezési eljárásokba javítja a szervezet képességét a piaci trendek előrejelzésére, az erőforrások hatékony elosztására és a változó piaci feltételekre való reagálásra. Az AI olyan technikai áttöréseket hajt végre, amelyek számos ágazatban átalakítják az innovációmenedzsmentet. Az AI technológiának az Európai Unió (EU) vállalatai általi növekvő használata azt a tendenciát jelzi, hogy az AI által vezérelt megoldások egyre inkább integrálódnak a különböző működési keretekbe. A téma időszerűsége miatt lényeges folyamatosan vizsgálni és figyelni a bekövetkező változásokat.

Our study draws attention to the territorial problems affecting football talent development in Hungary. We aim to compare the counties of Hungary (NUTS level III) using specific parameters of men’s football. We focus on the population size, the potential of the elite training centres defined by the Hungarian Football Federation (MLSZ), and the potential of professional clubs. We examine productivity scores of the MLSZ and national team representation as output indicators. Our data is derived from the publicly available database of MLSZ and the Central Statistical Office (KSH). According to our results, training potential is related to geographical location. The central, northeastern, and northwestern parts of the country are well-resourced in terms of priority training centres (i.e. talent centres and academies), while the rest of the country seems to be lagging. The presence of professional clubs that ensure the retention and further development of talents is a general characteristic of more populous counties. However, we know that talents do not necessarily transition to senior football in their training clubs. These inequalities encourage migration. Productivity indicators show a strong correlation with the potential of elite training centres and professional clubs. In this respect, the Transdanubian counties are mostly stronger than those east of the Danube. Similar results were also obtained in terms of the number and proportion of national team players in the counties. From all this, we concluded that differences in training potential generate inequality in talent management, which greatly influences players’ opportunities for development.

Napjainkban a rosszullétek és a balesetek miatti halálozások még mindig a vezető halálokok között szerepelnek, mely alapvetően köszönhető annak is, hogy a laikus ellátást nyújtó személyek aránya alacsony, emiatt ezen események kimenetele sok esetben kedvezőtlen. A leggyakoribb laikus beavatkozást igénylő esemény a hirtelen keringésleállás, melyet általában laikus észlel először (Bánfai , 2017.). Ha az esemény bekövetkeztétől számított 3-5 percen belül nem történik beavatkozás a klinikai halál irreverzibilis folyamattá válik, éppen ezért kiemelt jelentőséggel bír a lakosság ez irányú attitűdjének megváltoztatása, melyet kisgyermekkorban kell már elkezdeni kialakítani. 1995 óta rendelkezik jogszabály az elsősegélynyújtás tantervbe illesztéséről, ekkor elsősorban a 8. osztályos Biológia tárgy keretében történt mindez (A leggyakoribb mozgásszervi elváltozások, sérülések megelőzésének módjai. A kisebb, vérzéssel járó sérülések ellátása.), majd 2013 óta az Új Nemzeti Alaptanterv már 7. 8. osztályos tanulók esetében is a tananyag részévé tette (Ozsvárt &amp; Vincze, 2022.). A szerzők a tanulmányban szeretnének rávilágítani arra, hogy a jelenlegi oktatási és pedagógiai rendszerben az elsősegélynyújtás, hogyan és miképpen kap helyett, illetve összehasonlítani mindezt más nemzetközi gyakorlattal, fókuszba helyezve mindazt, hogy szükséges lenne-e a módosításon elgondolkodni, valamint bármilyen változtatást eszközölni. Teszik mindezt annak reményében, hogy egy-egy jó gyakorlat áttekintése, annak a hazai viszonyokra történő adaptálása hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több bajba jutott embertársunk az időben kapott segítségnek köszönhetően még sokáig köztünk tevékenykedhessen.

Egy oktatási intézmény népszerűségét, teljesítményét az intézmény különböző jellemzői határozzák meg, például az intézmény által kínált oktatási lehetőségek, az oda bekerülő tanulók teljesítménye, versenyeztetési, tehetséggondozási, illetve felzárkóztatási tevékenységek. Mindezek a jellemzők a következő években hatással vannak arra, hogy kik és miért választják az adott intézményt, ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen iskolaválasztást befolyásoló tényezők alapján választják a diákok az adott oktatási intézményt. A tanárok szemszögéből azért lehet fontos az ilyen irányú vizsgálat, hogy megismerjék az általuk tanítandó diákok bázisát, motivációit. Tanulmányunkban ezek alapján a „Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2018-2019” című kutatás tanulói (890 fő), illetve tanári (100 fő) adatbázisa segítségével azt vizsgáljuk, hogy milyen középiskola-választási tényezők befolyásolták az adott intézményben való továbbtanulást. A tanulói eredményeket összehasonlítjuk a tanári válaszokkal, hogy megtudjuk, mennyire ismerik a tanulóikat ebből a szempontból. Az adatok vizsgálatát SPSS programmal végeztük, amely segítségével két- és háromdimenziós variancia-analízist készítettünk. Ezekhez az alábbi változókat vontuk be: tanított/tanult idegen nyelv, az intézmény fenntartója, valamint ötfokú Likert-skálán értékelt, középiskola-választásra vonatkozó állítások. Tanulmányunkban az alábbi három hipotézist vizsgáljuk meg. (1) A nyelvtanárok válaszai megegyeznek a tanulókéval, vagyis ismerik a középiskola-választás háttérokait. (2) Az eltérő idegen nyelvet tanulók, illetve tanítók válaszai idegen nyelvenként különböznek egymástól. (3) Fenntartónként eltérő, hogy milyen tényezők befolyásolták a tanulók középiskola-választását. Eredményeink szerint az első hipotézis nem igazolódott, a második és a harmadik igen, és összességében a tanárok válaszai között kevesebb szignifikáns összefüggést találtunk, mint a tanulóknál.

A tanulmányban a szociális érzékenységre nevelés speciális pedagógiai eszközeinek a kérdéskörét szélesebb kontextusban tárgyalom. A témához kapcsolódó alapfogalmak tisztázását követően a társadalmi értékek, normák és a szociális kompetencia kapcsolatáról, a nevelési intézményeknek a szociális kompetencia, ennek összetevőjeként a szociális érzékenység fejlesztésében betöltött szerepéről és feladatáról esik szó. Alapvetően Carl Rogers nézeteire építve ismertetem a személyiség pozitív irányú fejlesztését előmozdító nevelői/segítői alapelveket. A tanulmány a SEL (Social and Emotional Learning) módszer, valamint az Inklúziós index legfontosabb jellemzőnek, s e módszer, illetve eszköz alkalmazásának egyéni és társadalmi szintű hatásainak, előnyeinek ismertetésével zárul. A dolgozat konklúziója, hogy a SEL módszer, valamint az Inklúziós index iskolai alkalmazása hatékonyan segítheti elő a gyermekek humánus, proszociális értékrendjének megszilárdulását, valamint szociális kompetenciájuk fejlődését, s egyben elvezethetnek egy inkluzívabb, befogadóbb nevelési intézményrendszer, s ezáltal egy befogadóbb társadalom kialakulásához is.

Jelen tanulmány célja a digitális kultúrára nevelés speciális pedagógiai eszközeinek, a digitális kultúra és a speciális pedagógia kapcsolatának és egymásra gyakorolt hatásának bemutatása. Milyen lehetőségek segítik a digitális kultúrára való nevelést? Milyen szerepet játszhatnak ezek a lehetőségek a felső tagozatos tanulók gondolkodásának, fejlesztésében? Hogyan integrálhatók ezek a technológiák a gondolkodás fejlesztésébe? A tanulmány a szakirodalmi elemzések mellett a digitális környezetben való gondolkodásfejlesztés hatékonyságát is bemutatja, a kapcsolódó mérési eredmények értékelése alapján. Ezen eredmények alátámasztják a digitális eszközök alkalmazhatóságát a gondolkodás fejlesztésben. Megállapítható, hogy a speciális pedagógia során alkalmazott technológiák hatékonyan segítik a digitális kultúrára nevelést is.