Hungarian University of Fine Arts

the Central European University (CEU) campus in Vienna hosted the annual conference of the international PhD organization Central European Symposium for the Academic Study of Religion.Each year, the event attracts a large number of young researchers and scholars of religion in the surrounding region, providing an opportunity for early career researchers to practice the genres of presentation, lecture, critique, and lecture response in a truly versatile and professionally high-quality environment.The Central European Symposium for the Academic Study of Religion (CESAR) began its activities in 2021 after nearly five years of close professional cooperation and the same number of conferences organized by students from the founding institutions.

A táncpedagógus-képzés állami szabályozási folyamatának lényege abban állt, hogy az állam előbb szabályozásra érdemes tevékenységként ismerte föl a táncoktatást, majd fokozatosan irányítása alá vonta. A huszadik század közepéig ez elsősorban a szakmai érdekvédelmi szervezetek által összefogott tánciskolák tevékenységének, illetve a kimeneti vizsgafeltételek rendeleti úton történő szabályozásában merült ki. Kezdő dátum az 1922-es esztendő, amikor a belügyminiszter először létesített táncmesterképesítő vizsgabizottságot az addig szakmai egyesületek által kiállított bizonyítványok állami elismerésére. 1945 után a folyamat műfajilag (balett, mozdulatművészet, néptánc, társastánc) diverzifikálódott, s a képzések szabályozásán túl állami intézmények létrehozásában öltött testet. A táncpedagógus-képzés 1974-ben főiskolai szintre emelkedett, végül 2006 után, a bolognai folyamat eredményeként, a tánctanár mesterszakkal elérte a legmagasabb képzési szintet.

A tánc esztétikai preferenciáját vizsgáltuk táncos és nem táncos személyek szemszögéből. Kerestük, hogy vannak-e olyan esztétikai elvek, amelyek alkalmazása egy koreográfiában pozitív élményt vált ki a nézőkből, valamint, hogy az átélt élmény függ-e attól, hogy a befogadó művész-e vagy sem. A szakirodalom alapján azt feltételeztük, hogy az aranymetszés, a jó folytatás és a szimmetria preferencia szempontjából egyaránt előnyt élvez azokkal az alkotásokkal szemben, amelyekben nincs beágyazott esztétikai elv, valamint azt is, hogy ez a preferencia többnyire általános érvényű, és nem függ a néző képzettségétől. A vizsgálatban fényképeket és videoklipeket alkalmaztunk, amelyek közül némelyikbe bele volt szerkesztve valamely esztétikai elv, némelyikbe nem. Mérőeszközként egy kérdőívet használtunk, amelyben a tetszés, hatásosság és izgalmasság dimenziók mentén mértük a válaszolók véleményét. Az eredmények alapján valóban jobban tetszik az embereknek, ha ezeket az esztétikai elveket észlelik a táncban, mintha nem, és nem függ a művészi képzettségtől a válaszok milyensége. Továbbá kiderült, hogy ha a cél a hatásosság vagy az izgalmasság, akkor inkább aranymetszést érdemes beépíteni a koreográfiába. A jó folytatás és a szimmetria pedig inkább tetszést, mint erős hatást vagy izgalmasságot vált ki a nézőkből.

Kis Norbert jogász, egyetemi tanár oktatóként és vezetőként is szolgálta, szolgálja a felsőoktatást. Az ELTE, a Széchenyi István Egyetem, majd a Corvinus tanára volt, és a kezdetektől részt vett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építésében, dékánként, illetve rektorhelyettesként is. Kormányzati pozíciókat töltött be felsőoktatási területen, és az ügyvédvilágban szintén megmérettette magát. Nemzetközi kapcsolatait kutatóként, oktatóként és vezetőként sikerrel fordította intézményei javára. Egykori és jelenlegi egyetemi kollégái úgy döntöttek, hogy 50. születésnapjára egy ünnepi kötettel kedveskednek neki. A kötet szerzői és szerkesztői azt remélik, hogy az ünnepelt szakmai érdeklődéséhez közel álló tárgyú tanulmányokat egybegyűjtő kötet a közigazgatás, az állambölcselet, a kormányzástan és a büntetőjog iránt érdeklődőknek is élvezetes olvasmány lesz. A szakmai eredményein túl Kis Norbert ugyanakkor férj, családapa, futballrajongó, magyar patrióta, az igazságot kereső, sorskérdéseken töprengő és nemzetközi perspektívákban gondolkodó ember. A kötet tanulmányain keresztül kollégái segítségével talán személyiségének egy-egy vonása is kirajzolódhat az olvasó előtt.

2010 júniusának közepétől a Nemzeti Közigazgatási Intézet Alkotmány utcai székházának legendás tölgyfa asztalát sokszor ültük körbe. A mérnöki munka a tárgyalót uraló tölgyfa asztal körül folyt, ott zajlottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) építésével kapcsolatos munkacsoport-értekezletek, ott öntöttük a továbbképzési és a vizsgarendszert új szabályozási keretbe. Nem túlzás azt állítani, hogy a sokat látott tölgyfa asztal rengeteget „tanult” ezekben az időkben. Az azóta eltelt tizenkét év számos olyan eseményben és szakmai kihívásban bővelkedett, amelyek pontokba szedett, egyszerű felsorolása is meghaladná az e tanulmányra szabott terjedelmi korlátokat. Leszögezhetjük, hogy az egyetemépítés, valamint a közszolgálati továbbképzés és vizsgarendszer szempontjából hallatlanul izgalmas, próbatételekkel teli, intenzív időszak volt ez. (Részlet a bevezetésből)

A jogalkotó a fizetési meghagyások elleni ellentmondások arányára hivatkozással 2018. január 1-jétől 3 millió forintra emelte a fizetési meghagyásos eljárás kötelező igénybevételének értékhatárát a peres ügyek számának csökkentése érdekében. A módosítást megelőzően végzett hatásvizsgálat részletei ismeretlenek, ezért kérdésként vetődik fel, hogy van-e egyáltalán kapcsolat az értékhatár és a bírósági peres ügyforgalom alakulása, valamint a fizetési meghagyással érvényesített követelés összege és az ellentmondás valószínűsége között. Ha van ilyen kapcsolat, akkor az milyen erős, és lehetséges-e a magánjogi igényeknek a mögöttük meghúzódó érdemi jogvita léte vagy hiánya szerinti csoportosítása az érvényesített követelés összege alapján. A kérdések megválaszolása érdekében áttekintettem a releváns bírósági ügyforgalmi adatokat, majd leíró statisztikai és kapcsolatvizsgálati módszerekkel, valamint ROC analízis segítségével elemeztem a 2012-ben indult fizetési meghagyásos és bírósági peres eljárásokat az érvényesített követelés összege és az eljárás kimenetele szempontjából. Azt találtam, hogy csak alig mutatható ki összefüggés az értékhatár és a peres ügyek száma között. A követelés összege pedig csak nagyon laza kapcsolatban van az érdemi jogvita létével és az eljárás kimenetelével, ezért az nem a legmegfelelőbb klasszifikátor a jogalkotó által preferált igényérvényesítési út kijelölése érdekében. Egyéb szempontok alapján azonban helyes döntés volt az értékhatár emelése, de annak még magasabb összegben, akár 6 millió forintban való meghatározása is indokolható lett volna.

The popularity of social media has influenced the field of the arts including the world of hip-hop dance as well. The platforms allowed hip-hop dancers to reach entire crowds throughout the online surfaces. Choreographers and dancers became famous by their shared videos, which soon lead to the appearance of a growing number of edited, performance-like, therefore, manipulated class footages. These posts show a distorted image and unrealistic expectations regarding the purpose of taking classes. The influence of these videos has been unknown so far but it is a heated topic amongst hip-hop dancers. The relation of social media and hip-hop dance was studied through a qualitative research with participants from Budapest, London and Los Angeles (n=6). The results show that social media sometimes individually and other times regionally can be an advantage or a disadvantage both for hip-hop dancers and the classes that they take. The platforms also influence hip-hop teachers and their students mentally and physically, it effects their motivation, sponsorship and job opportunities as well.

A közösségi média népszerűsége vitathatatlan, felhasználóinak száma a kezdetek óta exponenciálisan nő. Az online jelenlét a művészetek és ezen belül a hip-hop tánc világát is befolyásolja, mivel a tartalommegosztó platformokon a hip-hop felvételek hirtelen tömegeket értek el. Koreográfusok és táncosok ismert celebekké váltak megosztott táncos videóik nyomán, amelyeken a táncrészletek egyre előadásszerűbbé, szerkesztettebbé, ezáltal manipuláltabbá váltak. A megosztások irreális elvárások elé állítják a tanítani és tanulni vágyókat egyaránt, ezen kívül a közösségimédia-használat számos egyéb jellegzetessége is befolyásolhatja a hip-hop tánc tanítását. A közösségi média hip-hop tánccal való összefüggését kvalitatív mélyinterjúk formájában vizsgáltuk Budapesten, Londonban és Los Angelesben. A megkérdezett koreográfus-tanárok (n=6) válaszai alapján sikerült feltárni, milyen negatív és pozitív hatásokat fejt ki a közösségi media a hip-hop oktatására, közelebbről pedig a tanóraszervezésre, valamint a pedagógusok és növendékeik motivációjára. A tanulmányban összegezzük továbbá azt is, hogyan befolyásolják a közösségi médiában található hip-hop tartalmak a koreográfusok és tánciskoláik népszerűségét, a növendékek szakmai fejlődését és munkalehetőségeit az egyes régiókban.

A 2000-esévek elejétől Latin-Amerikában egyre nagyobb kereslet mutatkozott a földgáz iránt, amely elsősorban a strukturális reformok okozta gazdasági növekedésnek volt köszönhető. Ennek az egyre növekvő igénynek Bolívia is haszonélvezője lehetne, hiszen jelentős földgáztartalékokkal rendelkezik, mégis gazdasági nehézségekkel küzd, amely földrajzi elhelyezkedéséből, továbbá bel- és külpolitikájából adódik. A tanulmány célja a dél- amerikai földgázpiac elemzése Bolívián keresztül, a vonatkozó politikai/történelmi tényezők, konfliktusok és a jövőbeli kilátások bemutatásával.

A tanulmány érintőlegesen a Baranya megyei ún. telepített könyvtári ellátást, hangsúlyosabban pedig a könyvtárbuszos ellátást mutatja be, elsősorban a könyvtáros személyére fókuszálva. Azt a kérdést vizsgálja meg, hogy a könyvtáros szakembernek milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie, amikor munkája során a kistelepülések vezetőivel és a helyi lakosokkal együttműködve alakítja, szervezi a helyi kulturális életet.