Institute for Regional Studies

Our research aims to shed light on the longterm transformation of territorial development disparities in Hungary between 1910 and 2022.Based on statistical data, cross-sectional development indices were built for the years 1910, 1970, 2001, 2011 and 2022.In order to compare the changing spatial patterns of development in different eras, the analysis was carried out based on today's local administrative units (174 LAU 1 districts).Besides mapping the regional differences, the role of north-south, eastwest and core-periphery divide was also measured.Our study revealed that a large proportion of well-off regions (the districts surrounding Budapest, county seats and their hinterlands, and some Transdanubian districts) had been the most prosperous territories throughout the whole period analysed.Continuity is also apparent in the position of the north-east zone of Hungary and the middle part of the Tisza region; the districts located in these regions have always been the least developed.A small number of emerging and declining districts can also be detected, however, the changes that were brought about by different state policies and broader economic transformations over the last 110 years seem to be rather limited and often temporary.

The article presents an analysis of the category “moderation” as a pedagogical phenomenon, as a technology and an interactive format for professional development of teaching staff. Included in the context of the preparation and conduct of an educational event, the moderation technology opens up prospects for professional growth at the levels of cognition, emotions, communication and expands opportunities for conducting strategic sessions, seminars, and competitions of professional pedagogical skills.

A tanulmány azokat a potenciális társadalmi, gazdasági és térszerkezeti változásokat mutatja be, amelyek Horvátország (2023. január 1.) és Románia (2025. január1.) schengeni övezethez történő csatlakozásából adódhatnak. A vizsgálat hangsúlyt helyez a magyar-román és magyar-horvát határszakaszok eltérő földrajzi, társadalmi és gazdasági jellemzőinek, valamint különböző integrációs motivációinak az elemzésére. Ezek a szempontok együttesen segítik a határon átnyúló együttműködések jövőbeli fejlődési irányainak felvázolását. A tanulmány bevezető részében ismertetjük az Európai Unió schengeni integrációjának általános jelentőségét: rávilágítunk arra, hogy a helyi adottságok jelentős mértékben befolyásolhatják az integráció eredményességét a különböző határszakaszokon. Ezt követően összefoglaljuk a magyar-román és a magyar-horvát határvidékek legfontosabb földrajzi, társadalmi és gazdasági sajátosságait. Az összehasonlítást, illetve a két határszakasz jellemzőinek kiértékelését öt dimenzió (határ menti népességsúly, városi vonzás, infrastruktúra, határforgalom és kulturális összetevő) mentén, benchmarking módszerrel végezzük el. A kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy a két, eltérő időpontban megvalósult schengeni csatlakozás összehasonlításán keresztül bemutatjuk a határ menti integráció különböző dimenzióit, és ezáltal olyan referencia‐keretet kínálunk, amely iránymutató lehet a más európai határtérségekben végzett vizsgálatok számára is.

Jelen tanulmány a Klinenberg-féle szociális infrastruktúra (Klinenberg 2018) fogalmát vizsgálja elméleti és empirikus megközelítésből. Az elméleti részben a szociális infrastruktúraként azonosítható helyek egy lehetséges tipizálását végzi el (közlekedés, várakozás, publikus terek és szolgáltatások), valamint 50 lehetséges helyet nevez meg, mint szociális infrastruktúrát, így biztosítja azt a konceptuális keretet, amely az empirikus vizsgálatok elvégzéséhez elengedhetetlen. Később, erre támaszkodva, a helyek területi eloszlását vizsgálja hazai földrajzi kontextusban, vidéki nagyvárosok egyes városrészeiben, amelyek egyben a magyar városfejlődés egy-egy korszakát is leképezik. Az empirikus és elméleti részekkel összhangban a tanulmány fő célja, hogy az említett fogalmat bevezesse a hazai társadalomkutatásokba. A fogalom jelentőségét az adja, hogy a szakirodalom szerint fontos szerepet játszik a társadalmi kohézió erősítésében, egyúttal a társadalmi fragmentáció visszaszorításában, amely jelen poszt-Covid, információs korunk egyik nagy kihívása. Az olyan kedvezőtlen társadalmi folyamatok, mint elmagányosodás, a demokratikus intézmények meggyengülése, valamint különböző véleménybuborékok kialakulása együttesen és kölcsönösen egymásra hatva hozzájárulnak a társadalom polarizálódásához éppen akkor, amikor a közösségeknek olyan jelentős alkalmazkodást és kohéziót igénylő kihívásokkal kell szembenéznie, mint például a klímaváltozás.

The article explores the links between consumption, deservingness and social inclusion through an analysis of the spending practices of the ‘unemployed poor’ in rural Hungary. After the 2008 economic crisis, the offering of informal credit by shopkeepers became a widespread practice in the studied village, allowing unemployed people to buy goods that were otherwise out of their reach. However, shopping “above their means” invited negative judgements from other locals who had regular, formal work. By analysing the various value frames that unemployed people invoke to legitimise their spending practices alongside the ways these are refuted by others, the paper reveals how notions of deservingness are locally negotiated and used for recreating social boundaries. Ultimately, the article re-visits the question of whether everyday consumption can offer an alternative to work as the basis for social inclusion, in contexts where a majority of the population have no access to regular, formal work.

A tanulmányban ismertetett online kérdőíves adatfelvétel célja az volt, hogy a magyarországi 14–18 éves középiskolai fiatalok kapcsolati erőszakra vonatkozó attitűdjeiről több információ álljon rendelkezésre. A feltáró jellegű vizsgálat keretében elért fiatalok létszáma a különböző kérdésblokkok esetében 2626 és 3047 között volt. A kialakított minta nem tekinthető reprezentatívnak, mivel a bevont sokaság több dimenzió mentén eltér az alapsokaság jellemzőitől. Eredményeink alapján kirajzolódik, hogy a szexuális és fizikai bántalmazást utasítják el leginkább a diákok. Ezzel szemben a szóbeli és gazdasági erőszak megítélése kevésbé kritikus. A kutatási beszámoló a diákok környezetében tapasztalt párkapcsolati erőszak jellemzőit is ismerteti. Emellett rávilágít arra, hogy kapcsolati erőszak esetén a diákok jelentős része nem tudja, hogy kihez fordulhatna segítségért. Eredményeink alapján kirajzolódik az is, hogy a fiatalok számára milyen szervezetek és szakemberek játszanak leginkább szerepet az áldozatsegítésben.

Gyapotgenotípusok termeléstechnológiai tesztelését végezték el 2024-ben a MATE Karcagi Kutatóintézetben. Az utolsónak kiadott, 1951-es, minisztériumi agrotechnikai útmutatót hasonlították össze az aktuális termesztési lehetőségekkel. A laboreredmények alátámasztották, hogy a gyapottermesztés melléktermékének tartott magtermés kimagasló nyersfehérje tartalmú. Az irodalmak alapján a gyapotmaggal kiegészített kukorica szilázs etetése igazoltan kevesebb kiürülő rostot eredményez a tejelő tehenek takarmányozása során. Az extrahált gyapotmag 43% nyersfehérjét tartalmaz, ezért megfontolásra érdemes szója-helyettesítő lehet. Aminosav összetétele alapján elsősorban kérődzők számára lehet receptúra alkotó. Tapasztalataik alapján, a korai érésű, alacsonyabb szármagasságú genotípusokat célszerű hazai viszonyok között termesztésbe vonni.

The article analyzes and defines the concept of “civic-patriotic education of primary schoolchildren”. The current problem of civic-patriotic education of students is considered taking into account changes in the main regulatory documents. The features of civic-patriotic education of primary school students in lessons and during extracurricular activities are identified. The system of civic-patriotic education of primary schoolchildren in the process of studying regional history is presented.