Vas Megyei Kormányhivatalt

Cél: A tanulmány a költségvetést károsító bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárások kapcsán annak vizsgálatát helyezi fókuszba, hogy a bizonyítás körébe eső vagyoni hátrány összegének megállapítása kizárólag szakértő igénybevételével, vagy más módon is megállapítható. Hol lehet a határvonal a különleges szakértelem tartalmának értékelésében, a büntetőeljárási tapasztalatok szerint a vagyoni hátrány megállapítása adott esetben mikor marad belül, illetőleg mikor mutat túl a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság ismereteinek korlátain? Módszertan: A szakértő igénybevételére vonatkozó normatív szabályozás összefoglalását követően alapvetően a büntetőeljárási gyakorlati tapasztalatok alapul vételével történik annak bemutatása, kontextusba helyezése, hogy az elmúlt két-három évtizedben a költségvetést károsító bűncselekmények nyomozására kompetens hatóság esetében milyen specializálódás ment végbe, a jogalkalmazói tudás, készség, gyakorlat hogyan alakult, továbbá ezzel összefüggésben a háttérszabályozások által mára milyen adatvagyon áll rendelkezésre, azok feldolgozását milyen elemző eszközök, módszerek támogatják. Megállapítások: A büntetőeljárások hatékony lefolytatását alapvetően meghatározza, hogy mennyire időszerűen történik a bizonyítás, ennek folyamatában pedig meghatározó, hogy a vagyoni hátrány – mint a bizonyítás szempontjából releváns tény – összegének megállapítása is mennyire időszerűen, és milyen színvonalon történik meg. Ennek megfelelően jelentős, hogy a kérdésben milyen jogalkalmazói gyakorlat alakult, alakul. Érték: A szakértő igénybevételét meghatározó különleges szakértelem fogalma jogszabályban nincs definiálva. Alapvetően a joggyakorlat tudja alakítani, hogy az adott kérdés megállapításához, megítéléséhez milyen ismeretszint szükséges. A dolgozat az ismeretszint megítélésének kérdéséhez igyekezett egy képet mutatni, elsődlegesen a nyomozó hatósági jogalkalmazó gyakorlat változásainak aspektusából.

In this work, the current distribution of the Crimson-speckled Flunkey moth (Utetheisa pulchella Linnaeus, 1758) in Hungary is presented. With 4 figures.

Jelen kutatásom a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei tanácsadóinak szerepére terjed ki a gazdálkodók életében. A téma aktualitását az adta, hogy 2014-óta a Falugazdász hálózatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához tartozik. A 2013. március 28-án létrejött Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, a magyar élelmiszerek versenyképességének támogatása, továbbá a szaktanácsadás, ezen kívül gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása a termelőkhöz. A falugazdászok átvételével a NAK saját eddigi kamarai tanácsadóival együtt egységes, „egyablakos” gazdatámogató rendszert hozott létre. A falugazdász és a korábbi kamarai tanácsadói hálózat egyesítésével egy 670 fős, egységes országos hálózat jött létre. A megyében 25 fő falugazdász, 4 fő falugazdász adminisztrátor végzi a hozzájuk kapcsolódó feladatokat a fő falugazdász koordinálásával. Az átállás során megtartották a körzetközponti felosztásokat és jelenleg 5 központban (Eger, Hatvan, Heves, Detk, Füzesabony) várják ügyfeleiket, illetve Gyöngyösön is található a hét minden napján nyitva tartó iroda, ahol az elnöki kabinet is helyet kapott. Kutatásomban kérőíves felmérés segítségével vizsgáltam a Heves megyében dolgozó falugazdászok életkorát, falugazdászként eltöltött éveket, valamint a munkájuk során elvégzett feladataikat. A Heves megyében mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak készített kérdőívben vizsgáltam az adott személy életkorát, nemét, iskolai végzettségét, ismeri-e a településén illetékes falugazdászt, illetve felkereste már ügyintézés céljából. A kérdőív utolsó kérdésében arra szerettem volna választ kapni, hogy a falugazdászok a gazdálkodókra nehezedő adminisztratív terhek hány százalékában tudnak segíteni. Összességében elmondható, hogy a gazdálkodó társadalom minden tagja életében fontos szerepet tölt be a falugazdász hálózat.