A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023 januárjában „Szabadság és biztonság a digitalizálódó világban” címmel közzétett aktuális stratégiája értelmében a hatóság egyebek között a digitális szolgáltatásokról, valamint a digitális piacokról szóló európai uniós rendeletek alkalmazásából eredő és azokat kiegészítő hazai szabályozási igények vizsgálatát, szabályozási javaslatok előkészítésének szabályozási és szakértői támogatását határozta meg egyik kiemelt feladataként. A Gazdasági Versenyhivatal 2023 márciusában tagságot nyert abban a magas szintű nemzetközi munkacsoportban, amely az Európai Bizottságot segíti a digitális piacokról szóló rendelet szabályainak betartatásában. A jelen tanulmány a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és egyéb érintett hazai döntéshozók, ágazati szereplők stratégiájához és feladatköreik ellátásához oly módon kíván szakmai támogatást nyújtani, hogy részletesen bemutatja a német jogrendszerben körvonalazódó változásokat, gyakorlatokat a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló jogi aktusokkal kapcsolatban. A kutatást a német piac mérete és az ebből fakadó számos jogeset indokolja. Fontos tényező továbbá, hogy a német társadalom hagyományosan érzékeny az adatvédelem, a média és a demokrácia, továbbá a fenntartható gazdaság közötti kapcsolatokra, így a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló rendeletek végrehajtása során sok impulzusra számíthatunk Németország részéről, amely – a kevés ilyen tagállam egyikeként – már az uniós jogalkotást megelőzve, saját nemzeti jogszabályokban foglalt versenyjogi vagy médiaszabályozási eszközökkel beavatkozott a digitális piacok folyamataiba.

Az európai szabályozás lendületesen próbál érdemi lehetőséget teremteni a digitális térben a felhasználók és a fogyasztók számára a jogsértések elleni védelemhez. Az internet, az azon keresztül elérhető elektronikus kereskedelmi és digitális szolgáltatások fejlődése, kiterjedése, különösen a pandémia időszakában és azt követően aláhúzza annak fontosságát, hogy az európai fogyasztóknak magasabb fokú biztonságot kell élvezniük a platformok által átszőtt online világban, miközben az európai jogalkotónak arra is oda kell figyelnie, hogy a szabályozás ne legyen a versenyt hűtő, innovációcsökkentő hatású, különös tekintettel a feltörekvő kisebb platformok versenyképességére. A jelen tanulmány célja, hogy kritikai elemzés keretében áttekintést adjon a 2022 végén hatályba lépő, a digitális piacokról és a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletek követelményeiről. Fő kérdése, hogy milyen mértékű és irányú elmozdulást jelent a korábbi szabályozástól a két rendelet új szabályozási csomagja, és azok valóban hatékonyabb jogvédelmet garantálnak-e a digitális térben.

U naslovljenom radu autor će predložiti novo čitanje Heideggerova promišljanja tehnike utemeljenog na kritici kibernetike Gilberta Simondona kao glavnog oponenta filozofiji Norberta Wienera, čiji je misaoni projekt gotovo samostalno uspostavio znanost upravljanja informacijskim sustavima kao krovnu disciplinu moderne znanosti uopće. Simondon predlaže zasnivanje tehno-kulture otvorenih mašina u kojem se čovjek pronalazi kao tehničar i mehanolog novog društvenog sklopa. No za takav projekt potrebno je ponajprije razviti radikalno disruptivan odnos prema svakodnevnom jeziku koji u sebi krije sredstva za novo osmišljavanje našeg odnosa prema svakodnevnim izazovima tehno-znanstvenog ovladavanja svijetom.

By analyzing the media content of the Vecernji.hr portal, the paper explores the extent to which the reporting on persons belonging to ethnic minorities is based on prejudice and stereotypes. Comparatively analyzed are 5 articles about the disappearance of the girl Barbara Vidović, published in August 2017, and 190 readers’ comments on those articles; and 3 articles about the disappearance of the girl Marija Marinela Grgić in the same month of the same year, and 141 readers’ comments on those articles. The analysis shows that two events of almost the same character are reported differently if the events pertains to members of a minority social group. With such approach to the topic they report on, the media become persecutors of minorities instead of the promoters of their rights and of the better coexistence of minorities with the majority population.

Ricoeurov koncept „Gospodara sumnje“ temelji se na propoziciji da su Marx, Nietzsche i Freud iznijeli radikalnu interpretaciju ljudske svijesti, povijesti i kulture zalazeći u skrivene motive i latentna značenja koja često izmiču površnom promatranju. Svaki je od njih i na svoj način, primijenio metodologiju koju Ricoeur naziva „hermeneutika sumnjom“, razotkrivajući temeljne strukture, želje i sukobe koji oblikuju općenito ljudsko, a posebno religijsko iskustvo. Njihove su kritike religije ponudile jednu dublju analizu u konačnici razotkrivajući zamršene odnose između društvene strukture (Marx), dinamike moći (Nietzsche) i ideologije (Freud). U ovom radu postavljamo pitanje: zbog čega, prema Ricoeurovom kanonu najpredaniji od svih paraktikanata hermeneutike sumnjom – Ludwig Feuerbach – ne dijeli ovu cijenjenu titulu s ostalima iz Ricoeurove ‘kuće slavnih’?

A koronavírus-járvány hatalmas kihívást jelentett, és kihatott a büntetőjogszabály-alkotásra is. A járványhelyzet idején megsokasodtak a koronavírussal összefüggő valótlan tényállítások, amire a jogalkotónak is reagálnia kellett: módosította a rémhírterjesztés tényállását. A változást nagy vita övezte, ugyanis bírálói a szólásszabadság aránytalan korlátozását látták benne. A módosítás következtében megnövekedett a rémhírterjesztés miatt indított büntetőeljárások száma. A tanulmány ötven, rémhírterjesztés miatt indított eljárás ügyiratainak vizsgálata alapján mutatja be, hogy a nyomozó hatóságok tekintettel voltak-e az időbeli hatályra, és hogy mely tényállási elemeknél merültek fel értelmezési vagy alkalmazási nehézségek a gyakorlatban.

U ovom radu analiziramo neke od osnovnih teza medijskog teoretičara Marshalla McLuhana te iste uspoređujemo s relevantnim suvremenim teorijama. Nadalje, definirmao odnos između tehnoloških izuma, ekstenzija i tehnološkog determinizma, istražujemo argumente o povijesnoj i kulturnoj uvjetovanosti ljdske percepcije. Promatramo fenomen percepcije u filozofijskim izvorima antičke Grčke te ga uspoređujemo sa spoznajama suvremene neurobiologije.Predstavljamo specifičnosti sučeone teorije percepcije Donalda Hoffmana te u odnosu na njegove teze analiziramo fenomene prostora i vremena. U kontekstu sučeljavanja starih i aktualnih teorija definiramo sud o medijima kao ekstenzijama ljudskog senzorijuma.

Članak se bavi fenomenom post-istine i zavjereništva i obuhvaća teorijsko istraživanje nastalo unutar šireg umjetničkog projekta. Projekt je potaknut eksplozijom alternativnih činjenica i relativizacijom pojma istine te ukratko pruža pregled različitih čimbenika koji su utjecali na suvremenu društvenu klimu.

A tanulmány a hálózati kommunikációhoz kapcsolódó folyamatok közül a digitalizációból következő mély mediatizáció (deep mediatisation) fogalmát mutatja be. A klasszikus tömegkommunikációhoz (nyomtatott sajtó, rádió, televízió) kapcsolódó elméletekben az 1980-as évektől problematizálódott a közvetítés, a közvetítettség folyamatjellege, és néhány kutató a média jelensége helyett a mediatizáció folyamatának kutatására fókuszált. A tanulmányban feltárom, milyen kutatási hagyományai vannak a mediatizációnak úgy a médiaszociológia, mint a kultúraelméletek irányából. Míg a mediatizáció fogalmát a klasszikus, analóg módon működő tömegkommunikációs eszközök és folyamatok leírására használják, addig a mély mediatizáció a digitális infrastruktúrán megvalósuló hálózati kommunikáció kulcsszava. A hagyományos mediatizáció és a mély mediatizáció különbségei mellett bemutatom Couldry és Hepp elgondolását is, amely a társas világ újfajta, a mély mediatizációra épülő konstrukciós elméletét alapozza meg.

Pod utjecajem suvremenih tehnologija i posebno društvenih mreža, profesionalno novinarstvo našlo se u raskoraku između normi, standarda i izvornih zahtjeva profesije s jedne strane, zahtjeva poslodavaca, vlasnika medijskih kompanija i industrije s druge strane i s treće očekivanja atomiziranih javnosti rukovođenih različitim patikularnim interesima, sklonostima i predrasudama. U radu ukazujemo na izazove profesionalnog novinarstva koji su uticali na gubljenje povjerenja između informativnih medija, novinara i publike, što je utjecalo na promjenu profesionalnog identiteta novinara i umesto nezavisnih, kritičkih i objektivnih istraživača i snabdjevača informacijama odgovornog demokratskog i kritičkog javnog mnjenja, oni su svedeni na „zaposlene u medijskim kompanijama“. Jedna od posljedica novinarskog odustajanja od normi profesionalnog identiteta i fokusiranosti na javni interes je poplava lažnih vesti koje medijski ekosistem čine još kaotičnijim, a površnu i medijski neobrazovanu publiku sklonu jednostavnim rješenjima i predrasudama, lakom za manipulaciju. U tako oblikovnom medijskom ekosistemu, u kojem novinari nemaju obavezu da provjeravaju informacije prije objavljivanja nego se to radije prebacuje na korisnike, manipulacija nema za cilj samo ekonomsku dobit medijskih kompanija nego i ideološku i političku indoktrinaciju, širenje govora mržnje, straha i nepoverenja i konačno stvaranje uvjeta za nedemokratske oblike vladavine. U radu tvrdimo da dokumenti u kojima se utvrđuju mjere za ojačavanje povjerenja između novinara i publike neće imati efekta ukoliko sami novinari ne reafirmiraju svoj profesionalni identitet i ne steknu podršku publike da zaštite svoje profesionalne strandarde od uticaja tržišta i profita.