A gyermekjogok mindennapi életben történő érvényesülése napjainkban követendő szempont mind az oktatás, mind a peres - és hatósági eljárásokban, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, a szülők és a család számára egyaránt. A Gyermekjogi Egyezmény elfogadását követően gyorsult fel az a szemléletbeli változás, amely a gyermekeket értéknek, jogokkal rendelkező alanynak tekinti. Az alábbi cikk a gyermekjogok fejlődését, napjainkban betöltött jelentőségét, és néhány gyakorlati példán keresztül a hazai jogalkotói - és jogalkalmazói gyakorlatot vizsgálja különös figyelemmel a gyámhatósági, ezen belül a gyermekvédelmi eljárásokban. A gyermekvédelmi eljárásokban folyamatos, minden ügyben megjelenő dilemma, hogy döntésünkkel milyen mértékben tudjuk biztosítani a gyermekjogok érvényesülését úgy, hogy közben más gyermekjogokat biztosan korlátoznunk kell. A legjelentősebb és legsúlyosabb gyermekvédelmi intézkedés a gyermek családból történő kiemelése, amely épp a gyermek mindenekfelett álló érdekének elvét követő döntés, de ezzel számos egyéb jogát korlátozzuk, így a gyámhatóságnak az a nem könnyű feladat jut, hogy olyan döntést hozzon, mellyel az egyensúly közelébe kerülhetnek a gyermekvédelmi intézkedéssel érintett jogok. Csak az elmúlt egy évben három olyan jogszabály lépett hatályba, mely kifejezetten a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogát hivatott érvényre juttatni. Ezzel a jogalkotási folyamattal a hazai jogalkotás megfelel a Gyermekjogi Egyezmény követelményének, és itt külön kiemelést érdemel a gyermek jogellenes elvitelével összefüggő uniós rendelet, a Brüsszel II.b. Rendelet, melynek egyik leglényegesebb eleme a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogának biztosítása. A témában a Magyar Jogász Egylet 2023.06.15.-17. között megrendezett Jogászgyűlésén tartott egy rendkívül tartalmas előadást Wopera Zsuzsa egyetemi tanár, melyről néhány gondolatot a cikk is megemlít.
Read more